Átfogó útmutató a kripto szabályozásokhoz világszerte

Észak-Amerika:

Egyesült Államok:

Az Egyesült Államokban a kriptovaluták szabályozási megközelítése sokrétű, az iparág különböző aspektusait különböző ügynökségek felügyelik. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) szabályozza az értékpapír-felajánlásokat és az eredeti érmefelajánlásokat (ICO-k), míg az Árutőzsdei Határidőkereskedelmi Bizottság (CFTC) az árucikkek és a származtatott termékek kereskedelmét felügyeli. Emellett a FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) a kriptopénz-tőzsdékre és vállalkozásokra vonatkozó pénzmosás elleni (AML) és az ügyfelet ismerő (KYC) szabályozást is érvényesíti.

Kanada:

Kanadában a kriptovalutákat a hatályos értékpapír-törvények szabályozzák, a kanadai értékpapír-felügyelet (CSA) pedig iránymutatást ad a digitális eszközök és az ICO-k kezelésére vonatkozóan. A Kanadai Pénzügyi Tranzakciók és Jelentések Elemző Központja (FINTRAC) a kriptopénz-tőzsdékre és szolgáltatókra vonatkozó AML- és KYC-szabályokat hajtja végre.

Európa:

Európai Unió:

Az Európai Unió (EU) proaktív megközelítést alkalmazott a kriptopénzek szabályozásában, az ötödik pénzmosás elleni irányelv (5AMLD) AML és KYC követelményeket ír elő a kriptopénz tőzsdékre és a letéti pénztárca szolgáltatókra. Emellett jelenleg kidolgozás alatt áll a kriptoeszközök piacáról szóló rendelet (MiCA), amely átfogó szabályozási keretet hoz létre a kriptoeszközök és a digitális valuták számára az EU tagállamaiban.

Egyesült Királyság:

Az Egyesült Királyságban a kriptovalutákat a Financial Conduct Authority (FCA) szabályozza, amely felügyeli a kriptotőzsdéket, a tárcaszolgáltatókat és az ICO-kat. Az FCA szigorú AML- és KYC-követelményeket vezetett be a kriptoüzletekre vonatkozóan, és figyelmeztetéseket adott ki a fogyasztóknak a kriptovalutákba való befektetéssel kapcsolatos kockázatokról.

Ázsia-Óceánia:

Japán:

Japán élen jár a kriptopénzek szabályozásában: a 2017-ben hatályba lépett virtuális valutákról szóló törvény szabályozza a kriptopénz-tőzsdéket és a szolgáltatókat. A törvény előírja, hogy a tőzsdéknek engedélyt kell szerezniük a Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökségtől (FSA), és meg kell felelniük a szigorú AML- és KYC-szabályoknak. Japán a kriptovalutákat törvényes fizetőeszközként is elismerte, ami tovább legitimálja használatukat és elfogadásukat.

Dél-Korea:

Dél-Koreában a kriptovalutákat a különleges pénzügyi tranzakciós információk bejelentéséről és felhasználásáról szóló törvény (a pénzmosás elleni törvény) és az engedély nélküli pénzgyűjtő tevékenység szabályozásáról szóló törvény szabályozza. A kormány szigorú AML- és KYC-követelményeket írt elő a kriptopénz-tőzsdékre, és a pénzmosás és a tiltott tevékenységek megelőzése érdekében betiltotta az anonim kereskedési számlákat.

Közel-Kelet:

Egyesült Arab Emírségek (EAE):

Az Egyesült Arab Emírségek a kriptopénz és a blokklánc innováció központjává vált, mivel a Dubai Multi Commodities Centre (DMCC) szabályozási keretet hozott létre a DMCC szabad zónájában működő kripto vállalkozások és tőzsdék számára. Emellett az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Áruügyi Hatósága (SCA) iránymutatásokat adott ki a tokenértékesítésre és az ICO-kra vonatkozóan a befektetők védelme és a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

Afrika:

Dél-Afrika:

Dél-Afrikában a kriptovaluták jelenleg nem szabályozottak, és a Dél-afrikai Tartalékbank (SARB) figyelmeztetést adott ki a fogyasztóknak a kriptovalutákba való befektetéssel kapcsolatos kockázatokra. A kormány azonban kifejezte érdeklődését egy olyan szabályozási keretrendszer kidolgozása iránt, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a fogyasztóvédelem, a pénzmosás elleni küzdelem és az adóügyi megfelelés.

A kriptovalutákra vonatkozó szabályozási környezet folyamatosan fejlődik, a kormányok és a szabályozó szervek világszerte küzdenek a gyorsan növekvő és decentralizált iparág szabályozásának kihívásaival. Míg egyes országok tárt karokkal fogadják a kriptovalutákat és a blokklánc technológiát, mások óvatosabb megközelítést alkalmaznak, és szigorú szabályozást vezetnek be a kockázatok csökkentése és a befektetők védelme érdekében. A szabályozási környezet további érésével a vállalkozásoknak, a befektetőknek és az érdekelt feleknek folyamatosan tájékozódniuk kell a legújabb fejleményekről, és be kell tartaniuk az alkalmazandó szabályozásokat, hogy biztosítsák a kriptopénz-ökoszisztéma hosszú távú életképességét és fenntarthatóságát.