Folyamat automatizáció – avagy mi az RPA?

Feltöltés dátuma:

Az egyes folyamatok hatékonyságának javítására szokták emlegetni gyakran az RPA-t (Robotic Process Automation), vagyis a robotizált folyamatautomatizálást. De mi is ez egészen pontosan? Amikor a folyamatok robotizálásról beszélünk, akkor arra gondolunk tulajdonképpen, hogy az emberek által végzett munkát robotokkal váltjuk ki. A tevékenységeknél, amelyeknél kiváltottuk az embert ott informatikai alkalmazások használata valósul meg.

Milyen tevékenységeket robotizálhatunk?

Olyan feladatokat alapvetően, amelyek standard módon előre meghatározottan zajlanak le, nem komplexek, rögzített szabályok szerint működnek, és a vállalat működése szempontjából nem is kritikusak. Ezek a feladatok elvégzendőek, de nem jelent plusz motivációt vagy sikerélményt az elvégzésük. Példaként itt megemlíthető az e-mailben kapott csatolmány automatikus lementése.

Miért hasznos?

Egy robot bármikor, bármeddig képes dolgozni és akár ütemezhetjük is a megfelelő folyamatokra. Akár munkaidőn túl is üzemeltethetjük a szoftvert, így egyes rendszerek túlterheltsége enyhül. A megejtett hibák száma az emberrel ellentétben jelentősen alacsony és ezek a robotok a megadott szabályokat végig be fogják tartani. Tehát nem csak hatékony és precíz lesz a munka, de még azt nem is említettük, hogy mennyi időt tudunk ezzel a szoftverrel megspórolni.

Mindezzel együtt is fel kell tudnunk ismerni, hogy mikor van szükség RPA-ra és mikor nincs és azt is, hogy melyikre, ugyanis több RPA szoftver áll rendelkezésünkre más és más funkciókkal.

Mire számíthatunk?

Feltételezhetően a jövő azt jelentheti a számunkra, hogy az olvasás és az írás mellett a robotok a felismerés szintjére lépjenek és képesek lesznek hibákat észlelni és javítani. Viszont ez csak a kezdet, ugyanis a robotoktól már az öntanulás is elvárható és ebből kiindulva arra gondolhatunk, hogy egyre inkább átlépnek az autonómiába.

Azt nem lehet tudni, hogy mit tartogat egészen pontosan a jövő és hogy a robotizáció maga meddig fog terjedni, de már most kalkulálhatunk bizonyos bejárható utakkal. Ezek a bejárható utak azt mutatják, hogy a folyamat automatizációnak köszönhetően eljuthatunk a szinte teljesen robotokból álló „emberi” erőforrásra.

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Iratkozzon fel a hírlevelünkre, hogy elsőként értesülhessen legújabb projektjeinkről és technológiai újdonságainkról.

Navigálás a DeFi protokollok között: Az ideális fejlesztési keretrendszer kiválasztása

A decentralizált pénzügyek (DeFi) úttörő erőként jelentek meg a pénzügyi világban, innovatív megoldásokat kínálva a banki, hitelezési, kereskedési és vagyonkezelési területeken. Ahogy a DeFi iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, a fejlesztők a DeFi protokollok létrehozásakor rengeteg lehetőséget kapnak. A megfelelő fejlesztési keretrendszer kiválasztása kulcsfontosságú a skálázhatóság, a biztonság és az interoperabilitás biztosítása szempontjából. Ebben a cikkben a legfontosabb szempontokat és tényezőket vesszük sorra, hogy segítsük a fejlesztőket a DeFi protokollfejlesztési keretrendszerek között eligazodni.

A tulajdonjog és a hozzáférés-ellenőrzés forradalmasítása a közüzemi NFT-kkel

A nem-pénzre váltható tokenek (NFT-k) forradalmat indítottak el a digitális tulajdonjogok terén, lehetővé téve az egyének számára, hogy egyedi digitális eszközök felett tulajdonjogot szerezzenek. Bár az NFT-ket elsősorban a digitális művészettel és a gyűjteményekkel hozták összefüggésbe, hasznosságuk messze túlmutat az esztétikán. Az NFT-k újradefiniálják a tulajdonjogot és a hozzáférés-ellenőrzést a különböző iparágakban, és innovatív megoldásokat kínálnak a régóta fennálló kihívásokra. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a használati NFT-k hogyan forradalmasítják a tulajdonjogot és a hozzáférés-ellenőrzést különböző ágazatokban.