Vállalati tudás – A cégé vagy a munkavállalóé?
Feltöltés dátuma:
Egy vállalat életében rendkívül fontos a jólképzett munkavállalók alkalmazása. Ha egy munkavállaló nem elég szakképzett és nincs meg a munka elvégzéséhez szükséges tudás, akkor a tevékenységéből fakadó eredmény rosszabb minőségű lesz, mint az általában elvárható, sőt akár előfordulhat az is, hogy a konkrét feladat el sem lesz végezve. Ezt persze evidens módon a munkaadók próbálják elkerülni, de legyen bármilyen színes egy önéletrajz, az igazi tudás léte a gyakorlat során fog kiderülni.
A tudás hatalom
Tegyük fel, hogy egy munkavállaló a megfelelő mértékben szakképzett és akár még túlképzett is. A vállalat úgy dönt, hogy alkalmazza és munkába is lép. Napokon belül már látható, hogy kiváló munkaerő és kevés idő elteltével már olyan folyamatokat dolgozott ki az egyes eljárásokhoz, amelyek a cég hatékonyságát jelentősen megnövelték. A munkatársak gyakran fordulnak hozzá segítségért, ugyanis hiába tanította meg vagy adta át a tudását, Ő tudja a legjobban, hogy azt milyen módon kell alkalmazni a teljes hatékonyság elérése érdekében.
Felmerül a kérdés: a tudás, amely szükséges volt ahhoz, hogy ilyen hatékonyságot érjen el a munkavállaló, ki birtokolja? A cégé a tudás vagy a munkavállalóé? Egyáltalán mit nevezünk tudásnak?
A tudás egy elméleten nyugvó, ám gyakorlatok során pontosított és felhalmozott képesség és/vagy kompetencia. A munkavállaló szemszögéből: oktatási intézményekben tanul, megtanulja az elméleti alapokat, majd a gyakorlatban élesíti azokat a munkahelyén.
Azt, hogy kié a tudás egy alkalmazás során, azt nagyon nehéz megmondani. Alapjáraton a munkavállalóé, akit pontosan a szóban forgó tudásáért vesznek fel egy munkahelyre, de miután alkalmazzák a vállalat / szervezet használja azt ki és élvezi annak a tudásnak az előnyeit, az eredményét. Ezzel együtt viszont, ha a munkahelyé lenne a tudás, miért lenne szükség a munkavállalóra az alkalmazása, majd a tudásának az átadása után? Ilyen módon elég nehéz elosztani a tudást a munkavállaló és a munkahely között. Amikor egy már alkalmazásban lévő személyt próbálja egy vállalat elcsábítani magához, akkor szintén az ő tudásáért akarja ezt megtenni.
Talán az lenne a legegyszerűbb módja az elválasztásnak, ha abban egyeznénk meg, hogy a munkavállalóé eredendően a tudás, de bizonyos időszakra (az alkalmazásának időszakára) „kölcsön adja” a munkahelynek, amely rendelkezni tud vele arra az időre. Miután a munkaviszony megszűnik, azután a tudás birtokosa viszi magával tudását a következő helyre, ahol szintén kölcsön fogja adni. Azt azért érdemes még figyelembe venni, hogy valamilyen féle tudásmaradék, tudásmorzsa maradni fog a cégnél, hiszen a cég is tanul a munkavállalótól, ez elkerülhetetlen.
Összességében megállapítható, hogy a tudás, mint tőke a mindenkori munkavállaló birtokában van, de az őt alkalmazó vállalat egy bizonyos időre hozzáférhet ehhez a már meglévő tudáshoz. Ezt a tudást pedig használhatja és élvezheti annak előnyeit, eredményét, viszont amint elválik egymástól a munkavállaló és a munkahely, a tudás is tovább fog állni a munkavállalóval egyetemben. Az a tény elkerülhetetlen, hogy adott mértékű tudásmorzsa a vállalat birtokában fog maradni, de csak akkor aknázható ki annak teljes mértékben a haszna, ha az eredeti tudásbirtokos biztosítja annak a meglétét és a megfelelő kihasználtságát.
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Iratkozzon fel a hírlevelünkre, hogy elsőként értesülhessen legújabb projektjeinkről és technológiai újdonságainkról.
Trendek és kereslet előrejelzése: A mesterséges intelligencia ereje a készlet-előrejelzésben
A készletgazdálkodás minden vállalkozás kritikus szempontja, amely befolyásolja a költségeket, az ügyfelek elégedettségét és az általános nyereségességet. Hagyományosan a készlet-előrejelzés kézi módszerekre és a múltbeli adatok elemzésére támaszkodott, ami gyakran pontatlanságot és hatástalanságot eredményezett. A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás megjelenésével azonban a vállalkozásoknak ma már hatékony eszközök állnak rendelkezésükre a trendek és a kereslet soha nem látott pontosságú előrejelzéséhez. Ebben a cikkben a mesterséges intelligencia átalakító erejét vizsgáljuk a készlet-előrejelzésben, és azt, hogy a vállalkozások hogyan használhatják ki ezeket a technológiákat ellátási láncuk működésének optimalizálására.
Szabályozási megfelelés és jogi megfontolások a közüzemi NFT-kkel kapcsolatban
Mivel a nem-kinyerhető közüzemi tokenek (NFT-k) egyre nagyobb teret nyernek a különböző iparágakban, a fejlesztők, a vállalkozások és a felhasználók számára létfontosságú, hogy eligazodjanak a jogi környezetben, és biztosítsák a szabályozási követelményeknek való megfelelést. Miközben a közüzemi NFT-k innovatív megoldásokat kínálnak a tulajdonjog, a hozzáférés-szabályozás és a digitális eszközkezelés terén, jogi kihívásokat is felvetnek a szellemi tulajdonjogokkal, az értékpapír-szabályozással, az adatvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Ebben a cikkben a közüzemi NFT-kkel kapcsolatos legfontosabb jogi megfontolásokat és szabályozási megfelelési kérdéseket vizsgáljuk meg, és útmutatást adunk a hatékony navigálásukhoz.